Másfél millió magyart érint, a legtöbben mégsem tudnak róla

Majdnem kétszer annyi ember szenved idült vesebetegségben, mint diabéteszben, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, a legtöbben nem is sejtik, hogy érintettek, pedig minden harmadik 65 év feletti magyar ebbe a csoportba tartozik. A korai felismerés azért is fontos, mivel további súlyos egészségügyi problémák – szívinfarktus, sztrók, cukorbetegség – kockázatával jár a krónikus állapot kialakulása ‒ hívták fel a figyelmet a szakorvosok a Vese Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

A Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség (CKD) időben felismerve jól kezelhető, és súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel a figyelmet a Magyar Nephrológiai Társaság (MNT) vezető szakorvosai a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült jelző a több mint három hónapja fennálló rendellenességre utal. A becslések alapján tíz krónikus vesebeteg közül kilenc azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg.

A vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, becslések szerint ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésével magyaráztak a szakértők. Wittmann István a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke elmondta: a szív- és érrendszeri halálozások kockázatát 14 szeresére növeli a vesebetegség.

Felismerhető kockázatok

A betegség kialakulásának leggyakoribb oka közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, valamint vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. 

Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek, ugyanakkor a családi minta is meghatározza a szerv funkciózavarához vezető életmódot

– ismertette Ladányi Erzsébet nefrológus. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kórház főorvosa arról is beszélt, hogy a rendszeres vér- és vizeletvizsgálattal lehet korai stádiumban felfedezni a vesefunkciók zavarát, ami a felsorolt rizikótényezőt jelentő krónikus betegségek esetében kiemelten fontos. A Magyar Nephrologiai Társaság elnöke arra is kitért, hogyan lehet megelőzni, valamint a betegség kialakulásának esélyét csökkenteni.

A vesebarát életmódváltásba a megfelelő étkezés, az ideális testsúly elérése éppúgy beletartozik, mint a dohányzás mellőzése

– emelte ki Ladányi Erzsébet, emellett ismertette a 2016–2020 között készült, frissen publikált országos hazai kutatást is, amely megerősíti, hogy az idült vesebetegség felismerése kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség fennállása esetén. A cukorbetegség által okozott idült vesebetegség ugyanis a diabétesz egyik leggyakoribb mikrovaszkuláris szövődménye, a cukorbetegek 40 százalékát érinti.

Néma betegség 

A szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a vese. A vesebetegségnek a korai stádiumban általában nincsenek tünetei, ezért szokták néma betegségnek is nevezni. A vesék akkor is termelhetnek normális mennyiségű vizeletet, ha már kialakulóban van a betegség, de ilyenkor már nem mindig képesek eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. A szakember rámutatott, nem a termelt vizelet mennyisége, hanem a minősége számít. A tünetek általában a már előrehaladottabb fázisban jelentkeznek. 

A GYENGESÉG MELLETT A NEHÉZLÉGZÉS, ALVÁSI NEHÉZSÉGEK, GYAKORI ÉJSZAKAI VIZELÉS, ROSSZULLÉT, FEJFÁJÁS, VISZKETÉS, CSONTFÁJDALOM, VALAMINT IZOMGYENGESÉG, IZOMGÖRCSÖK TARTOZNAK A JELLEMZŐ PANASZOK SORÁBA.

„Az enyhe vagy közepesen súlyos krónikus vesebetegség néma, azaz gyakran szinte észrevehető tünetek nélkül alakul ki. Ezért sok esetben véletlenül derül ki, amikor az orvosok rutinszerű egészségügyi ellenőrzéseket, vér- vagy vizeletvizsgálatot kérnek más problémák kivizsgálására” – mondta Wittmann István egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

Hozzátette, hogy a korai felismerés nagyon fontos, hiszen előfordulhat, hogy a betegség nem okoz tüneteket, a vesekárosodás mégis hatással lehet az egészségre. Növelheti például a magasvérnyomás-betegség, a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának az esélyét.

Sokaknál a dialízis az első kezelés

A Pécsi Tudományegyetemen csaknem 300 ezer ember laboreredményei alapján 2011–2019 között végzett felmérése megállapította, hogy az idült vesebetegségek kétharmadát nem fedezik fel. A határértékekkel összefüggésben az is kiderült, hogy az igazolt eseteknek csak a harmadát kezelték.

Mindebből az a sajnálatos tény következik, hogy az előrehaladott CKD-betegek jelentős részét, akár 30-50 százalékát úgy kezdik dializálni, hogy korábban sosem kaptak szakorvosi kezelést vagy nefrológiai ellátást

– figyelmeztetett a pécsi kutatás vezetője, Wittmann István. A világszerte akár egymilliárd embert érintő idült vesebetegség minden korosztályra kiterjedő előfordulása elsősorban a diabétesz, a magas vérnyomás, az elhízás és a világ népességének általános öregedése okozza – közölték a tanulmány készítői, hozzátéve, hogy a végstádiumú vesebetegség kialakulásának magas kockázata mellett az idült vesebetegség a kardiovaszkuláris és a teljes halálozás független kockázati tényezőjének tekinthető.

A kutatásban vizsgált krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magas vérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben, 9 százaléka szívinfarktusban, 10 százaléka stroke-ban szenvedett.

A krónikus vesebetegség tünetei:

• véres vizelet;
• fájdalmas, gyakori vizelési inger;
• láb-, arc-, kézduzzanat;
• magas vérnyomás megjelenése;
• indokolatlan fáradtság.

A szakorvos megjegyezte, a kezelt krónikus vesebetegség száz emberből csupán kettőnél alakul veseelégtelenséggé, még kevesebb esetben lesz szükség dialízisre vagy transzplantációra. 

Páratlan páros

Wittmann István ismertette, hogy a vese a szervezet szűrőrendszere, fontos szerepet játszik testünk egészséges működésében, folyamatosan, a nap 24 órájában dolgozik. Ezek a szervek a veseartériákon hozzájuk folyó vért megtisztítják a mérgező salakanyagoktól, és eltávolítják a felesleges vizet, egyensúlyban tartva a szervezet vízháztartását. A felhalmozódott folyadékfelesleg és a káros bomlástermékek, például a gyógyszerek jelentős része a vizelettel távozik. A salakanyagok és a felesleges sók eltávolításával a vesék képesek egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A vesék számos más fontos feladatot is ellátnak: termelnek többek között hormonokat, amelyek szabályozzák a vérnyomást, valamint D-vitamint, ami az egészséges csontokhoz, és erythropoietint, ami a vérképzéshez nélkülözhetetlen.

A vese kóros működése esetén felhalmozódnak a vérben a salakanyagok, a méreganyagok és a szervezetben folyadékfelesleg keletkezik. A veseelégtelenségnek két típusát különböztetik meg: az idült vesebetegséget és a heveny vesekárosodást. „Utóbbiról akkor van szó, ha a vesék hirtelen betegednek meg valamilyen károsító hatás következtében, és ez gyors beavatkozást, azonnali kezelést igényel. A vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak” – részletezte a szakorvos. Az idült vesebetegség lassan, gyakran évek alatt kialakuló visszafordíthatatlan vesekárosodás. Ennek az oka lehet fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, vesekövesség vagy örökletes megbetegedés. Előrehaladott stádiumban vesepótló- vagy művese kezelésre és akár veseátültetésre is szükség lehet. 

A centrumvezető nefrológus elmondta, a vesebetegségnek van gyógyszere, amivel a súlyosabb állapotromlás megelőzhető, de ehhez kulcsfontosságú a korai felismerés. A vesefunkciók zavarát a laborlelet kimutatja, az ehhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzését évente javasolják, akár 30-40 éves kortól. Wittmann István hozzátette: eltérés esetén sűrűbb szakorvosi kontroll szükséges. A pécsi klinika kutatóorvosa lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés még fontosabb, ennek a kulcsa pedig a megfelelő életmód kialakítása.

Ehhez öt milligrammot nem meghaladó sóbevitel, legalább három liter folyadék fogyasztása javasolt egy nap, továbbá mérsékelt zsír- és fehérjetartalmú étrend kialakítása szükséges az egészséges vesefunkciók megtartásához, a mindennapos mozgás mellett

– hangsúlyozta a professzor, hozzátéve: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által megalkotott Okostányér ehhez jó támpont. Arra is kitért, hogy a dohányzás mellőzésének a vese szempontjából is jelentősége van, ugyanis ebben a szervben is érszűkületet okoz, amivel az oxigénellátottsága romlik, így funkcionális zavarokhoz vezethet.