Interjú a tanárral, aki miatt megbukott Novák Katalin: elárulta, miért kapott kegyelmet – Blikk-exkluzív

Uncategorized Admin Wednesday 18th September 2024

Novák Katalin államfő kegyelmezett meg az igazgatóhelyettesnek, ám a botrány a karrierjébe került / Fotó: Pozsonyi Zita

A bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűntársaként elítélt Kónya Endre nyilatkozott a Blikknek, amelyet – kifejezett kérésére – szerkesztetlen változatban közlünk. Fontosnak tartjuk leszögezni: szerkesztőségünk nem azonosul az általa elmondottakkal.

Ezeket látta már?Bezárás

Kónya Endre határozottan állítja, ő ártatlan, nem követett el semmilyen jogsértést, ráadásul – bár 1991-től dolgozott a kisváros nevelőintézetében – nem tudott arról, hogy a gyermekotthont vezető V. János szexuálisan bántalmazhatott, zaklatott gyerekeket.

(A legfrissebb hírek itt)

„Ártatlan vagyok, egy meghurcolás áldozata”,- mondta a hatósági eljárásban bűnsegédként elkövetett kényszerítés kísérlete és vesztegetés kísérlete miatt elítélt pedagógus.- Magam is mélységesen elítélem a pedofíliát, sajnálom ami történt, tanárként és tisztességes emberként is együttérzek az áldozatokkal. A tizenkét oldalas, közösségi oldalra is feltett nyilatkozatomban minden üggyel kapcsolatos részletet leírtam és abban is megerősítem ezt. A nyilatkozatom megjelenése után sokan együttérzésüket fejezték ki felém, miután megismerték a tényeket, az érem másik oldalát.

Azt is leírtam a nyilatkozatomban, hogy a volt igazgató mellett egy másik nevelő is követett el gyalázatos pedofil szexuális bűncselekményt gyerekek ellen. Őt személyesen én buktattam le és távolíttattam el az otthonból, be is ismerte szörnyű tettét, el is ítélték emiatt a volt igazgatóval együtt, de az igazgató csak 8 év letöltendő fegyházat kapott, az általam lebuktatott pedofil nevelő pedig csak másfél év felfüggesztett börtönt kapott. Ennek kétszeresét kaptam (3 év 4 hónap börtönt) letöltendő büntetésként, noha nem követettem el pedofil bűncselekményt. Ráadásul másfél év börtönt leültem és a kegyelmi döntés is rajtam hagyott még közel 2 év börtönt 5 évre felfüggesztve. A kegyelemre az is okot adott, hogy a gyermekotthonból való önkéntes távozásom után az egyik oktatási intézményben, ahol már vád alatt álló testnevelő tanárként dolgoztam ott is felléptem a szexuális zaklatás ellen: a tornaterem fiú öltözőjében egy nagyobb gyerek próbált szexuálisan zaklatni néhány nálánál fiatalabb és fizikailag gyengébb gyerekeket. Ügyeletes tanárként teljesítettem kötelességemet, a fiúöltöző ellenőrzése során tetten értem az elkövetőt, amiből rendőrségi ügy lett. A szülők hálájukat fejezték ki, hogy nem kellett gyermekeiknek elszenvedniük egész életükre kiható sérelmet.

A volt igazgatóhelyettes szerint a jogerős bírói ítélet azt mondja ki, nem az igazgató pedofil cselekményeiről, hanem az ellene indult eljárásról volt csak tudomása. Emiatt ő már nem tehetett semmit, hiszen akkor már a hatóságok kezében volt az ügy.

Bár az egész eljárás tisztességtelen volt, még a bíróság előtt sem merült fel, hogy bármilyen hamis vallomást én írtam volna a gyerekek helyett, vagy hogy erőszakkal, zsarolással akartam ilyennek aláírására kényszeríteni bárkit is. – folytatta a kegyelmi döntésben részesült férfi. Az ítéleti tényállás sem mondta ki azt, hogy az igazgató jelenlétében bármit is alá akartam volna íratni egyetlen gyerekkel is.

A kegyelmi döntés kapcsán senki nem tett semmi törvénytelent, nem kért senki semmit ezért a döntésért, nincs semmilyen rejtélyes háttéralku, nincsenek olyan háttérkapcsolataim, amelyeket most sokan emlegetnek. A feleségem benyújtott egy kérelmet, amelyben számos méltánylandó személyi körülményt felhozott mellettem és arról is szólt, milyen kétséges bizonyítékok és kétséges eljárás alapján ítéltek el jogerősen. Nem mellesleg a kegyelmi iratok között rendelkezésre állt a kedvező büntetés-végrehajtási vélemény és környezettanulmány, amelyek kegyelemre érdemesnek találtak, megállapítva többek között azt, hogy a visszaesés nem valószínű, sikeres a reintegrációm és a társadalomba való visszailleszkedés érdekében mindent elkövetek.

Kónya Endre zárásként kijelentette, nagyon sajnálja, hogy a személyét érintő kegyelmi döntés miatt a köztársasági elnök asszonynak és a volt igazságügyi miniszter asszonynak is le kellett mondania az inkvizíciós és igaztalan médiahisztéria hatására. Az őt ismét besározó médiakampány hatására elgondolkodott azon, hogy visszaköltözik Erdélybe, ahol felmenői is hozzá hasonló, köztiszteletben álló pedagógusok voltak és ahol idős édesanyja él.

Forog a jelöltek neve

Novák Katalin belebukott az ügybe, de vajon ki lesz az utód? Egyre több potenciális jelölt neve merül fel a nyilvánosságban. A kormányoldalon Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristófot és Kövér László házelnököt látnák szívesen – legalábbis egy most futó közvélemény-kutatás az ő népszerűségeket szűri. Az 53 esztendős Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyisége és eddigi közéleti tevékenysége bennfentesek szerint alkalmassá is tehetné, főleg, hogy honvédelmi miniszterként már szerzett tapasztalatokat, államfőként pedig a hadsereg parancsnoka lenne egy olyan országban, amelynek a szomszédjában, Ukrajnában háború dúl. Ellene szólhat, hogy az üzleti világból érkezett a politikába, most még ismeretlen ügyek akadhatnak, amelyek támadhatóvá teszik.

Konszenzusos, uniós ügyekben szintén tapasztalt jelölt lenne Navracsics Tibor, aki még a nemzetközi politikában is kedvelt személyiség, rendezetlen magánélete ugyanakkor az 57 éves politikus esélyeit ronthatják: éppen lapunk írta meg tavaly áprilisban, hogy válságba került Navracsics és második felesége, Prevoz Anikó 2006-ban kötött házassága, külön is költöztek.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rutinos politikus, Európát is ismeri / Fotó: Czerkl Gábor

A 64 éves Kövér László előtt most sem ismeretlen az államfői szerep, 2012-ben ő helyettesítette ideiglenes köztársasági elnökként a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pált. Gyakorlata tehát van, ez mellette szól, ám nem túl népszerű, és az ellenzéki politikusokra tett sarkos, kemény, sokszor bántó megjegyzései, gesztusai biztosan nem fejezik ki a nemzet egységét.

Kövér László házelnöknek rutinja van, de nem testesíti meg a nemzet egységét /Fotó: Ringier

A tudomány világából érkező Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológus rektora nagy népszerűségnek örvend, rengeteget sportol, példás családi életet él – mindhárom gyermeke orvos lett –, ám készültek róla bulizás közben olyan videók, amelyek élcelődés céltáblájává tehetik.

A Blikk valamennyi esélyest, így Navracsics Tibort, Szalay-Bobrovniczky Kristófot, Kövér László házelnököt és Merkely Béla professzort is kereste, de eddig egyikük sem jelentkezett.

Hogy olvasóink kit választanának? Íme:

A szóba jött köztársaságielnök-jelöltek közt így választanának a blikk.hu szavazói / Grafika: Séra Tamás

Nem vállalná Iványi és Majtényi sem

Az ellenzék szerint jó lenne, ha az emberek közvetlenül választanák meg a köztársasági elnököt.

– Valószínűtlen – reagált szűkszavúan megkeresésünkre az ellenzék által ismét esélyesként emlegetett egykori adatvédelmi ombudsman, Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet vezetője valószínűtlennek tartja, hogy komoly megkeresést kapjon az ellenzék részéről, s azt is, hogy még egyszer az államfői jelöltségnek nekivágjon.

Majtényi László nem tartja valószínűnek, hogy felkérik, sem azt, hogy elvállalná a megbízatást

A kormánypártisággal túlzottan nem vádolható alkotmányjogász ugyanis ezen az úton már egyszer végigment 2017 januárjában, amikor Áder János első köztársasági elnöki mandátumának lejártakor baloldali civilek egy csoportja kampányt indított, hogy ő legyen az új államfő. Mögé állt az MSZP, a DK, a Párbeszéd, Heller Ágnes filozófus, Sándor Mária, a fekete ruhás nővér, de Iványi Gábor lelkész is. 2017. március 13-án aztán a parlamenti szavazáson Áder Jánosra 131, Majtényi Lászlóra pedig 39 képviselő szavazott, így nem lehetett belőle köztársasági elnök.

– A magyar közjogi rendszerben a miniszterelnök a politika, az államfő pedig a moralitás felettes énje. Ennek a szerepnek eddig Göncz Árpád és Sólyom László volt képes megfelelni – jegyezte meg Majtényi kérdésünkre, kit látna szívesen az elnöki székben.

Iványi Gábor lelkész az ellenzék jelöltje volt, mielőtt Novák Katalin hivatalba lépett. A jelöltségét Márki-Zay Péter támogatta, de a Jobbik nem állt be mögé, akkor jelölték Róna Pétert.

Iványi Gábor Orbán Viktor közeli barátja volt annak idején, ma már nincsenek is kapcsolatban / Fotó: Zsolnai Péter

– Ilyen feltételek mellett nem vállalnám a jelölést, nem látom értelmét a Fidesz kétharmados többségével szemben felszólalni és 40 igen szavazatot kapni. Ha lenne egy erős közakarat a közvetlen választással kapcsolatban, lenne egy szabad, pártoktól független választás, elfogadnám a felkérést. Nem azért, mert annyira alkalmasnak érzem magam a feladatra, de talán nem vagyok teljesen alkalmatlan – jegyezte meg Iványi.

Róna kedvelte Novákot

Róna Péter közgazdász-üzletembert 2022-ben az Egységben Magyarországért pártszövetség köztársasági elnöknek jelölte, de végül az országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége Novák Katalint választotta. Most a Jobbik kérte fel EP-listavezetőjének.

– Jelen állás szerint nem fogadnám el a felkérést. Sokkal fontosabbnak tartok egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenni a köztársasági elnök közvetlen megválasztását. Ebben az esetben elgondolkodnék – mondta a Blikknek közgazdász. Novák Katalin munkásságáról ugyanakkor elismerően nyilatkozott. – Sajnálom, hogy így alakult, tiszteltem, amit csinált. Sajnos, hibázott, s ezt csak a lemondásával lehetett orvosolni.

Kerestük még…

A szintén esélyesnek tartott Stumpf István alkotmánybírót, az első Orbán-kormány Miniszterelnökségét vezető miniszterét elértük ugyan telefonon, de alkalmatlan volt számára az időpont, lerakta a telefont.

Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert, a Fidesz EP-képviselőjét, illetve Selmeczi Gabriellát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a Fidesz sajtóosztályán keresztül írásban kérdeztük, de eddig nem kaptunk tőlük választ.

Szerettük volna megtudni, hogy Orbán Viktor kormányfő miként élte meg Novák Katalin lemondását, de Havasi Bertalan sajtófőnöktől nem érkezett válasz.

Járókelőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a lemondással végződő kegyelmi botrányról, illetve arról, mi lesz ezután…

Nézzük, kik voltak a köztársasági elnökök a rendszerváltás óta?

A rendszerváltás óta ők voltak a köztársasági elnökök, ketten közülük lemondtak / Grafika: Séra Tamás

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *